Alapszabály

Az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján

1.§ Az egyesület neve: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (rövidített elnevezése: SzaRáMaSzer)
Alapítás éve: 1992
Székhelye: 1066 Budapest Ó utca 11. I/6

A Szervezet közhasznú egyesületi formában működő jogiszemély, működése kiterjed az ország egész területére.

2. § A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete olyan társadalmi szervezet, amely a közösségi rádiózás és a közösségi nyilvánosság fejlesztését szolgálja. A szabad, közösségi, non-profit, harmadik típusú rádiókat az különbözteti meg a közszolgálati és a kereskedelmi rádióktól, hogy
- a politikai és állami szervezetektől, az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt gazdasági szervezetektől függetlenül működnek,
- meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális, vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szolgálják, és törekednek arra, hogy ezek részt vegyenek a műsorkészítésben,
- demokratikusan hozzák döntéseiket,
- műsoraikban óránként legfeljebb három percig sugároznak reklámot,
- bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére visszafordítják (non-profit jelleg),
- műsorkészítésükben önkéntesek munkájára is támaszkodnak,
- bevételeik legfeljebb 50%-a származik műsorszolgáltatással kapcsolatos üzleti-reklám tevékenységből.

Az egyesület országos szervezet, amely pártoktól függetlenül végzi tevékenységét, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük ilyet nem fogad el. Országgyűlési; megyei- és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, illetve más jelöltjét nem támogatja.

3. § A szervezet célja:
A független, közösségi, nem nyereségérdekelt rádiózás szakmai segítése, ilyen rádiók alakulásának és működésének támogatása, érdekképviselete.
A Szervezet a tevékenységét-szolgáltatásait a tagjain kívüliekre is kiterjesztheti.

A Szervezet céljai elérése érdekében:
- szakmai képzéseket, konferenciákat, tapasztalatcsere látogatásokat szervez,
- szolgáltatásokat nyújt,
- szakmai kiadványokat jelentet meg,
- véleményt nyilvánít a rádiózást érintő szakmai kérdésekben, a jogalkotásban, állami döntésekben,
- tagrádiói részére támogatást igényelhet és fogad el,
- segíti új szabad, közösségi, non-profit, harmadik típusú rádiók elindulását,
- anyagi, technikai támogatást nyújt a tagrádiók működéséhez.

A Szervezet közhasznú tevékenysége kapcsán tagjai-tagrádiói révén az 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a értelmében:
- a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét elősegítő, szociális tevékenységeket fejt ki;
- etnikai-, vallási-, kulturális kisebbségek érdekeinek védelmével foglalkozik;
- kulturális, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytat;
- közreműködik az emberi- állampolgári jogok megismerésében, védelmében;
- más közhasznú szervezetek számára biztosít szakmai-közösségi szolgáltatásokat.

Az Egyesület éves tevékenységének összefoglalóját és gazdálkodásának legfontosabb adatait kiemelt közhasznúságára tekintettel a Szervezet internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

4. § A Szervezetnek rendes tagjai, illetve társult tagjai vannak.

A Szervezet rendes tagjai lehetnek:
- azok a műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vagy rendszeresen rádióműsort készítő, akár magyarországi, akár nem magyarországi székhelyű jogi személyek vagy magánszemélyek, amelyek irányadónak tekintik magukra nézve az Alapszabály 2. pontjában felsorolt követelményeket, és az Alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el, illetve - azok a jogi személyek vagy magánszemélyek, akik ezen Alapszabály elfogadásának időpontja előtt a Szervezet rendes tagjai voltak.

A Szervezet rendes tagjai a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, a Szervezet szolgáltatásaiban részesülhetnek, és a Szervezettől pénzügyi támogatást kaphatnak. A rendes tagok tagdíjat fizetnek.

Társult tagok lehetnek:
- azok a civil szervezetek, alapítványok, magánszemélyek, vagy gazdasági társasági formában működő szervezetek (akár ha kereskedelmi jellegű médiumot is működtetnek), akik a Szervezet értékrendjét és céljait műsoraik révén, vagy más módon támogatják,
- magánszemélyek, civil szervezetek, alapítványok, akik nem tartoznak rádióhoz, de a közösségi rádiózás céljait magukénak érzik, azokért a szervezeten belül tevékenyen cselekszenek, illetve - akik - akár nem engedélyköteles - közérdeklődést kiváltó, nagyobb részt közösségeknek szánt műsort (vagy annak tekinthető produkciót) készítenek.

A társult tagok nem rendelkeznek a közgyűlésen szavazati joggal, de a Szervezet szolgáltatásaiban részesülhetnek, és kivételes esetben – a közgyűlés kétharmados döntésével - pénzügyi támogatást is kaphatnak. A társult tagok a Szervezet számára tagdíjat nem fizetnek, de az általuk jónak látott mértékben hozzájárulhatnak a Szervezet működési költségeihez.
A Szervezet tagjainak sorába újonnan jelentkezők a közgyűlési felvételüket követően - jogállásuktól függetlenül – minden esetben társult tagokká válnak. Rendes taggá az a társult tag válhat, aki a rendes tagság feltételeinek és követelményeinek mindenben megfelel, illetve a felvételét követő bármelyik közgyűlésen kéri rendes taggá való átminősítését, és azt a közgyűlés megszavazza.

A rendes tagsági viszony megszűnése:
- kilépés írásbeli bejelentésével,
- egy éven túli tagdíjhátralék felhalmozásával (előzetes, írásbeli eredménytelen felszólítás után)
- ha a tag legalább egy évig nem készít rendszeresen rádióműsort,
- kizárással, amiről a közgyűlés hoz döntést (a kizárással történő tagsági viszony megszűnése magával vonja a Szervezettől kapott visszatérítendő támogatások visszafizetésének kötelezettségét),
- a tag halálával vagy megszűnésével.

A tagok felvételéről és kizárásáról minden esetben a közgyűlés dönt nyílt szavazással, és kétharmados többséggel.

5. § A tagok főbb jogai és kötelezettségei:

- részt vesznek a Szervezet munkájában, rendezvényein, képzésein,
- részesülnek a Szervezet szolgáltatásaiban, belső pályázat alapján pénzügyi támogatásban,
- véleményt nyilvánítanak a Szervezet kezdeményezéseivel,állásfoglalásaival kapcsolatban,
- kezdeményezéseikkel segítik a Szervezet munkáját,
- az Alapszabály rendelkezéseit betartják, és a közgyűlési határozatok végrehajtásában közreműködnek,
- a Szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett irataiba
– előzetes írásbeli bejelentkezés és időpont-egyeztetés után - betekinthetnek,
- nincs egy évnél hosszabb idejű tagdíjtartozásuk.

A rendes tagoknak ezen felül a közgyűlésen szavazati joguk van, illetve megválaszthatók az egyesület tisztségeire.

Szervezeti keretek és működés:

6. § A Szervezet legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet legalább félévenként össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével - kéri. A közgyűlést az ügyvivők egyike vezeti. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szervevezet összes szavazati joggal rendelkező rendes tagjának fele plusz egy tag jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, azt - az eredeti napirendi pontokkal - újra összehívva, a megjelentek létszámától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni. A megismételt közgyűlés – változatlan napirenddel - az eredeti közgyűlés kezdési időpontjától számítva egy órán túlra hívható össze abban az esetben, ha ennek időpontja az eredeti közgyűlés meghívójában megjelölésre került. A rendes tagok képviselőinek egy-egy szavazati joguk van. A közgyűlésen megfigyelőként azok a szabad rádiósok is részt vehetnek, akiknek nincs szavazati joguk.
A Szervezet működésével kapcsolatosan keletkező iratokba – előzetes írásbeli bejelentkezés és időpont-egyeztetés után – való betekintés bárki számára biztosított.

7. § A közgyűlés kizárólagos döntési körébe tartozik:

- az Alapszabály elfogadása és módosítása,
- a tagok felvétele és kizárása,
- az ügyvivők megválasztása,
- a pénzügyekben az aláírási jogok megállapítása,
- a Szervezet programjának és éves munkatervének meghatározása,
- az éves tagdíj megállapítása
- beruházások, befektetések és a munkabérek megállapítása,
- az éves beszámoló, a zárszámadás és a közhasznúsági jelentés elfogadása,
- az éves költségvetés megtárgyalása,
- a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról történő döntések,
- más szervezetekkel való egyesülésről a döntés,
- a Szervezet feloszlatásáról való döntés.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni 30 napon belüli időpontra, ha
a) az ügyvivői testület úgy dönt;
b) a tagok egyharmad része – az ok és a cél megjelölésével – kívánja;
c) a felügyelő szerv írásban indítványozza, vagy ha
d) bíróság elrendeli.

A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), s azok elfogadásában a támogatók és ellenzők arányát. A döntéseket is tartalmazó jegyzőkönyvek az Egyesület irodájában megtekinthetők. A határozatok külön, a Határozatok Tárában is iktatásra kerülnek.

8. § Közgyűlési döntéshozatal:

A Közgyűlés minden kérdésben - így a személyi kérdésekben is - nyílt szavazással dönt. Amennyiben azonban a Közgyűlés úgy határoz, a szavazást titkosan kell lefolytatni.
- A tagok felvételéről legalább kétharmados többséggel születhet döntés.
- Az ügyvivők megválasztásáról és leváltásáról, illetve a tagok kizárásáról minősített többséggel (a tagok 50%-a plusz egy fő) döntenek.
- A többi kérdésben - eltérő rendelkezés hiányában - egyszerű többséggel születnek a döntések. Szavazategyenlőség esetében a levezető elnök szavazata dönt.

9. § A közgyűlés a Szervezet élére három ügyvivőt választ. Az ügyvivők megbízatása – a közgyűlés ellenkező döntése hiányában - három évre szól. Az ügyvivői testület tagjaival szemben támasztott követelmény, hogy feleljenek meg az 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. § által előírt összeférhetetlenségi szabályoknak.

Az ügyvivők feladatai:
- gyakorolják a munkáltatói jogokat,
- gondoskodnak a közgyűlések előkészítéséről, azok levezetéséről és az azokon hozott döntések végrehajtásáról,
- elősegítik a rádiók közötti információcserét és együttműködést,
- a két közgyűlés közötti operatív ügyintézés,
- a rádiók vezetőivel konzultálva döntenek a konferenciákon és tanulmányutakon részt vevők személyéről,
- a magyar hatóságok, valamint más hazai és nemzetközi szervezetek előtt képviselik a szervezetet.

Az ügyvivők a szervezet képviseletére külön-külön, önállóan is jogosultak. A háromtagú ügyvivői testület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azokról minden esetben írásos emlékeztetőt készítenek. Az ügyvivői testület ülései akkor határozatképesek, ha azokon a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fő megjelent. Az ügyvivői testület évenként legalább kétszer ülésezik. Az ügyvivői testület üléseiről emlékeztető készül, amelynek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, a határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), s azok elfogadásában a támogatók és ellenzők arányát. A határozatok külön, az Ügyvivői Határozatok Tárában is iktatásra kerülnek.

10. § Felügyelő Bizottság:

Az egyesületnek a Közgyűlés által választott és a Közgyűlésnek felelős munkaszervezete, amelynek alapvető feladata az alapszabályban meghatározott célok, az egyesületi pénz- és vagyongazdálkodás, továbbá a közhasznúság folyamatos ellenőrzése.

2. A Felügyelő Bizottság elnökből - akit szintén a Közgyűlés választ meg - és két tagból áll, akik a megbízatásuk időtartama alatt egyidejűleg más egyesületi vezető tisztséget nem tölthetnek be. Évenként legalább egyszer ülésezik. Döntéseiket nyílt szavazással hozzák. A felügyelő bizottsági ülései akkor határozatképesek, ha azokon a szavazásra jogosultak 50%-a + 1 fő megjelent, határozataikat egyszerű többséggel hozzák.

3. Tagjai az ügyvivői testület ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

A Felügyelő Bizottság tagjaival szemben támasztott követelmény, hogy feleljenek meg az 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. § által előírt összeférhetetlenségi szabályoknak.

11. § A Közgyűlés, az ügyvivők és a Felügyelő Bizottság

üléseit összehívni az ülés időpontja előtt legalább egy héttel írásban, a tervezett napirend előzetes közlésével kell. A Közgyűlés és az ügyvivői testület ülései nyilvánosak.

12. § Gazdálkodás

A Szervezet vagyona pályázati és egyéb támogatásokból, személyi befizetésekből, tagdíjakból, illetve az alaptevékenysége - esetenként a vállalkozói tevékenysége - kapcsán keletkező bevételekből képződik. Banki aláírási joggal a közgyűlés által megbízott két ügyvivő külön-külön is rendelkezik, illetve az ügyvivők saját hatáskörben más személyt is megbízhatnak ezzel. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

13. § A Szervezet megszűnik:

- ha arról a közgyűlés így dönt,
- a bíróság határozata alapján.
A megszűnés esetén fennmaradó vagyonból a szervezet köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Az ezután esetlegesen fennmaradó vagyon – a közhasznú célra kapott támogatások kivételével - a folyamatos műsorszolgáltatást végző tagrádiók között egyenlő mértékben felosztásra kerül.

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, az egyéb jogszabályok rendelkezései, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.

Ezt a módosított alapszabályt a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
a 2005. május 18-i közgyűlésén elfogadta.

Budapest, 2005. május 18.