Civil Media konferencia, Salzburg

December 4-6. között szervezték meg az európai civil médiumok találkozóját Salzburgban, melyen a hazai közösségi rádiók két delegálttal is képviseltették magukat. Giczey Péter a SzaRáMaSzer ügyvivője és Pogány György a Civil Rádió főszerkesztőjeként volt jelen.

Az alábbiakban Pogány György részletes beszámolója olvasható:

CIVIL MÉDIA 2008

Eltöltöttem három napot a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete képviseletében Salzburgban a CIVIL MÉDIA 2008 rendezvényen, szeretnék nektek beszámolni néhány mondatban a tapasztalataimról.

RENDEZVÉNY
Ez a fajta találkozó egy salzburgi közösségi rádió (Radiofabrik Salzburg http://www.radiofabrik.at/) által szervezett, már több éve működő szabad tematikájú találkozója az európai közösségi médiának. Sajátos módon többnyire rádiók vesznek részt rajta, ami talán csak jelzi, hogy leginkább ez a működő szektora a magukat közösséginek tekintő médiumoknak.
A rendezvény nyitott, bárki bejelentkezhet rá, a szervezők a költségek egy részét is fedezik a részvevők számára. A nyitottsága egyben azt is jelenti, hogy bárki tarthat bemutatkozó előadást, vagy meghirdethet bármilyen témába vágó műhelybeszélgetést. Ennek a szervezése nagyon egyszerűen egy wikipédia típusú külső felhasználó által is szerkeszthető felületen történik, ahol regisztrációt követően, akár az előadásodat is el tudod helyezni a szabad időpontokra. Itt történik a részvevők jelentkezése, és a legfontosabb információk közlése is. www.http://wiki.civilmedia.eu

A salzburgi helyszín ideális ilyen jellegű összejövetelekre, közvetlenül a szervező rádió melletti épület egy ifjúsági konferenciaközpont és szállás. Ebben az épületben zajlottak az események két és fél napon keresztül. A napi program megtalálható a weben (http://wiki.civilmedia.eu/index.php/Programme_08) délelőtt tíz órától este hatig, három teremben párhuzamosan folytak a bemutatók, előadások, megbeszélések.

A rendezvény saját honlapja: http://www.civilmedia.eu

RÉSZVEVŐK
A rendezvényre 123-an jelentkeztek több mint 20 országból, nagyjából 60 szervezet képviseletében. Itt tartotta összejövetelét és vezetőségi ülését a CMFE (Civil Media Forum Europe), a témával foglalkozó civil szervezet, amely európai szinten próbálja a politikát befolyásolni, és akciókat, konferenciákat szervez.
A részvevők egy része évek óta tevékenykedik ezen a területen, sokan ismerik egymást, és rendszeresen szoktak találkozni hasonló konferenciákon.

PROGRAM
Az idei rendezvény vezérfonalának az interkulturális kapcsolatok építését fogalmazták meg a szervezők, ezzel természetesen sokan foglalkoztak. A fogalom lényege a többnyelvű környezet, népek, országok, vallások ideológiák közötti információcsere és együttműködés.
A szabad jelentkezés következtében a program egyes elemei jelentősen eltértek egymástól témában és színvonalban is. A tudományos igényű színvonalas előadások mellett nagy teret kaptak az önjelölt ideológia terjesztők is, és bőven nyílt alkalom értelmes együtt gondolkodásra.
A bemutatók közül egyet szeretnék részleteiben kiemelni.

A MINŐSÉG SZEREPE
Nico Carpentier Belgiumban élő egyetemi oktató, aki régóta foglalkozik a közösségi médiumok kutatásával. http://homepages.vub.ac.be/~ncarpent/
Kíváló előadásában részletesen beszámolt egy elvégzett kutatásról, amelyben azt vizsgálták, hogy a professzionális média milyen módon alakítja a befogadói ítéletünket. A kutatás első részében kerestek 20-30 olyan egyetemisták, akik addig semmilyen tévés produkciót nem készítettek. Szándékos cél volt, hogy a kiválasztottaknak ne legyenek előzetes szakmai tapasztalataik.
Kis csoportokat alakítottak, és a néhány fős stábokat felkészítették arra, hogy elkészítsék első televíziós interjúikat. Minden esetben a hallgatókat érintő és érdeklő témakört választottak, annak érdekében, hogy a közvetlen érintettség erősen motiválja a készítőket.
Az elkészült anyagokat feltették az internetre, és fókuszcsoportokkal vizsgálták, hogy a kívülálló médiafogyasztók, hogyan értelmezik azokat.

A vizsgálat egyértelmű eredménye a következő volt: a befogadók mindenekelőtt az elkészült filmek hibáit, amatőr tulajdonságait kritizálták. Az életlenre beállított kép, a gyenge hangminőség sokkal jobban foglalkoztatta valamennyi befogadót, mint a tartalom. A fókuszcsoportos beszélgetésekben később megfogalmazódott az is, hogy milyen hasznos, ha a közvetlen demokráciának ilyen eszközei is vannak, azonban ezek az érvek messze eltörpültek a szakmai hibák mellett, a megkérdezettek nagy többsége a való életben a hibák miatt végig se nézte volna az anyagokat.
Nico Carpentier egyértelműen megválaszolta azt a gyakran felmerülő kérdést, hogy a közösségi médiumokban elfogadhatóak-e azok a kisebb szakmai hibák, hiányosságok, amiket valamennyien jól ismerünk. A válasz az, hogy a profi média olyan módon formálta át az ízlésvilágunkat, hogy ezeken a hibákon nem tudunk, nem akarunk átsiklani, még akkor sem, ha a tartalmat fontosnak tekintjük.

KONZEKVENCIÁK
Érdekes volt részt venni egy ilyen eseményen. Több európai és néhány Európán kívüli ország média rendszerével, és közösségi média tevékenységével megismerkedtem, és őket hallgatva egyre büszkébb voltam. Vannak komoly Nyugat-Európai országok, ahol jobbak a munkafeltételek, több pénz jut közösségi rádiók fenntartására. Vannak olyanok is, ahol a médiatörvény könnyebb alapítást tesz lehetővé, a szabályozás egyszerűbb.

Összességében mégis úgy tűnik, hogy Magyarország a közösségi médiumok területén Európa élvonalába tartozik, több, jobban működő, kiegyensúlyozottabb rádió van nálunk, kisebb a politikai befolyás, egyszerűbb az engedélyezés stb.
A hazai helyzet és a hazai médiumok (elsősorban a Civil és a Tilos Rádió) jól ismert az ezzel foglalkozók körében, sok olyan emberrel ismerkedtem meg, aki elismerően csettintett azt hallva, hogy a budapesti Civil Rádiótól jöttem. Jó volt ezt olyan német médiaszervezőtől hallani, akik évek óta nem tudják elérni, hogy Berlinben megalakulhasson az első közösségi rádió.

Salzburgban jó volt civilesnek lenni…