A Szabad Rádiók véleménye a médiatörvény tervezetéhez

Az elmúlt 10 évben, a hazai médiagyakorlatban a közösségi hozzáférés tekintetében egy olyan értékes és igényes médiarendszer teremtődött meg és formálódik a szemünk előtt; amely nem csak a környező volt szocialista országokban, de az Európai Unióban is komoly elismeréseket szerzett a szakemberek körében. Ez a közösségi rádiós szektor.

A közösségi média (elsősorban rádiók), a civil társadalom megszólalását, részvételét biztosító körzeti, helyi és kis-közösségi, rádiókból áll. Fontosnak tartjuk, hogy ennek a szektornak a gyarapodása, erősödése az új szabályozás során ne torpanjon meg, hanem – meglévő hibáit korrigálva – annak a továbbfejlesztése történjék. Az elkészült tervezetben e fejlesztő szándék nyomait, ám a kiérleletlenségből eredő, komoly hibáit is felfedezzük.

Ha nem is lesz a jelenlegi tervezetből törvény ez évben, elengedhetetlennek tartjuk, hogy egy új, korszerű, a közösségi rádiós szektor számára is elfogadható szabályozás jöjjön létre 2009. december 31-ig.

Ajánlásaink a médiatörvény tervezetéhez

A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete közgyűlésén véleményezte a „Szakmai javas-lat a médiaszolgáltatásokról szóló törvény egy lehetséges tervezetéhez” című dokumentumot, amelyhez az alábbi megállapításokat és javaslatokat tesszük:

Hangsúlyozottan kiemeljük a tervezet készítői, előterjesztői és a döntéshozók számára is va-lószínűleg nyilvánvaló tényt, hogy az elmúlt 10 évben, a hazai médiagyakorlatban a közössé-gi hozzáférés tekintetében egy olyan értékes és igényes médiarendszer teremtődött meg, ala-kult ki; amely nem csak a bennünket körülvevő volt szocialista országokban, de az Európa Unióban is komoly elismeréseket szerzett a szakemberek körében. Főként a közösségi média (elsősorban rádiók) többdimenziós rendszerének kialakulására, a civil társadalom megszólalá-sát, részvételét biztosító körzeti, helyi és kisközösségi, rádiók elindulására és tartós működé-sére utalunk. Fontosnak tartjuk, hogy ez a folyamat az új szabályozás során ne torpanjon meg, hanem – meglévő hibáit korrigálva – annak a továbbfejlesztése történjék. Az elkészült terve-zetben e fejlesztés nyomait, ám a kiérleletlenségből eredő, komoly hibáit is felfedezzük.

1.) Általánosságban

–    Aggályosnak tartjuk hogy eddig a tervezet a nyilvánosság, a szakmai szervezetek, a média dolgozóinak és képviselőinek véleménynyilvánítási lehetősége nélkül készült, majd annak előterjesztői ezt követően rendkívül rövid időt szántak társadalmi vitára.

–    Fontos követelménynek tartjuk, hogy a tervezet ne tartalmazzon a sajtószabadságot, a vélemény- és szólásszabadságot, továbbá a szerkesztői szabadságot korlátozó intézke-déseket (pl.: médiahatóság jogköre, stb.)

–     Amennyiben a tervezet a közeljövőben elfogadásra kerül, javasoljuk, hogy annak be-vezetésére legyen egy év átmeneti időszak a szükséges szervezeti átállásra, az új felté-teleknek való megfelelésre. Egyes szervezeti formák (pl. nem nyereségérdekelt mű-sorszolgáltató) átalakulnak-megszűnnek, így ezek átalakításához megfelelő idő kell. Kikerülhetetlennek tartjuk, hogy amennyiben új finanszírozási rendszer alakul, annak gondos kiépítéséig a Műsorszolgáltatási Alap – amelynek kiemelkedő szerepe van a fent jelzett demokratikus médiarendszer fennmaradásában – ebben az „átállási időszakban” működjön tovább. Ellenkező esetben az eddigi értékek felszámolódása, a nem-nyereségérdekelt és a közműsorszolgáltatási profillal kiépült médiumok felmor-zsolódása, de legalábbis függetlenségük elvesztésének komoly veszélye fenyeget.

–    A jelenlegi médiaszabályozásnak is köszönhetően, Magyarországon az utóbbi években kialakult a közösségi rádiós szektor. Ez a „gazdagság” unikális Európában, ahol ugyan egyedi jelleggel vannak nagy hagyományokkal rendelkező közösségi rádiók, de ilyen sokszínű, kompakt szektor nem jött létre – több országban is éppen a magyar gyakor-latot tekintik az átalakulás példájának. Ez a magyarországi szektor azonban még rend-kívül törékeny, ezért a támogatási lehetőségek szűkülése sok közösségi rádióra nézve végzetes lehet.

2.) Üdvözöljük a tervezetben, hogy

–    abban hármas osztatú és egyértelmű médiafelosztás szerepel, azaz a kereskedelmi és közszolgálati mellett megjelenik a közösségi média is,

–    külön szerencsésnek tartjuk, hogy ez immár “közösségi” elnevezéssel jelenik meg, amely megfelel a szektorra világszerte alkalmazott „community” kifejezésnek. Szükséges azonban ennek a fogalomnak némi kiterjesztése is (ld. alább),

–    az anyag erősségének tartjuk, hogy nagyobbrészt tartalmazza az Európai Parlament ál-tal idén ősszel elfogadott, a közösségi médiára vonatkozó, legkorszerűbb javaslatait (A6-0263/2008).

3)  Konkrét javaslataink a tervezet pontosítására, javítására:

–    Ajánljuk, hogy a közösségi médiára vonatkozó szabályok, az ezzel foglalkozó para-grafusok lehetőleg ne szétszórtan, hanem egy külön, önálló fejezetben jelenjenek meg.

–    Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi médiaszolgáltatás meghatározásába – az abban szereplő szempontokon túlmenően – bekerüljön a társadalmi-közösségi részvétel megteremtésének szükségessége, a lakóhelyi, közösségi élet bemutatásának fontossága is.

–    Ne legyen követelmény a közösségi médiánál, hogy a felelős vezető a műsorszolgáltató szervezettel munkaviszonyban álljon – a mi esetünkben ez sokszor nem megvalósítható. Javasoljuk, fogadják el, hogy a közösségi média tekintetében a felelős vezető önkéntes, vagy más jogviszonyban végzi a munkáját.

–    Közösségi médiát működtető szervezetek lehetséges formái közé, az egyesületek mellé az alapítványokat is emeljék be. Ugyanakkor javasoljuk, hogy ne legyen kötelező követelmény a közhasznúsági besorolás, mivel ez nem minden szervezetnél cél és szándék. (Egyébként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a non-profit gazdasági társasá-gok tudtunkkal nem lehetnek közhasznúak – ez ellentmondás a törvénytervezeten belül.)

–    Médiát alapíthasson bármely, a tervezetben megnevezett szervezet, de javaslatunk szerint: közpénzekre csak közhasznú jogállású szervezet pályázhasson.

–    Javasoljuk, hogy helyi önkormányzat közvetlenül ne lehessen közösségi médiaszolgál-tató tulajdonosa, még részben sem – ez az EU-s jogharmonizációnak is alapvetően ellentmond.

–    Az új előterjesztés szerint a közösségi médiának „élő és igazolt kapcsolata legyen a közösséggel” – az „élő kapcsolatot” természetesen fontosnak tartjuk és támogatjuk, magunk is alapvetőnek érezzük, de nem látjuk értelmét/lehetőségét az intézményesített igazolásnak.

–    Az anyagban szereplő „közösségi műsorszolgáltatási mintaszabályzat” esetében nem tartjuk szerencsésnek, hogy azt a közszolgálati tanács (KÖT) alkossa meg.  Jöjjön létre egy „Közösségi Médiatanács” is, amely azt megfogalmazza, vagy ha ez nem történik meg, akkor legalább a szakmai szervezet (SZaRáMaSZer) érdemben szólhasson bele annak kimunkálásába.

–    A reklámokat illetően javasoljuk, a közösségi médiaszolgáltatók esetében is szabályozza a törvény a reklámszolgáltatásokat (legalább a jelenlegi állapotnak megfelelő-en, azaz a műsoridő 5%-ában: 3 perc/óra reklámnak a lehetősége legyen adott).

–    A frekvenciapályáztatás folyamata nem egyértelmű, fontosnak tartjuk annak pontosítását.

–    Ajánljuk, hogy a tervezet tisztázza az analóg frekvenciák sorsát a digitális átállás so-rán, és azt követően.

–    Kérjük, legyen egységes szabályozás a fizetendő díjak, járulékok (műsorszolgáltatási díj, felügyeleti díj, tartalom-előállítási járulék) esetében úgy, hogy a közhasznú jogállású közösségi műsorszolgáltatók mentesüljenek e díjak fizetése alól. (Üdvözlendő lenne az egységes, normatív szabályzás, az „egyedi szerződések” által elnyerhető mentességekkel szemben.)

–     Javasoljuk, a korábbi médiatörvény előremutató rendelkezéséből maradjon meg a korábbi 101.§. tartalma a kereskedelmi és közösségi frekvenciák kiosztható arányáról.

–    A támogatásokat illetően alapvetőnek tartjuk, hogy jöjjön létre egy a közösségi média működését és műsorait támogató pénzügyi alap, amely ugyancsak a jelenlegi szabá-lyozáshoz hasonlóan a bevétel meghatározott arányát – javaslatunk szerint 1,5-2%-át képezné. A közösségi, és a szerintünk hiányzó közszolgálati tevékenységet folytatók számára ez a keret kínáljon pályázati formában hozzáférést! Különösen fontosnak tart-juk, hogy elkülönülten nevesüljön ez a pénzalap, mert amennyiben az a közszolgálati médiumokkal együtt szerepel, nagy valószínűséggel azok „forrás-küzdelmeinek” ál-dozatává válhat. Külön fontosnak, tartjuk, hogy a jelenlegi, ún. működési költség („re-zsi”) pályázati lehetőség, vagy ahhoz hasonló mechanizmus megmaradjon, E feltételt, minden túlzás nélkül, a szektor megmaradását illető jelentőségűnek gondoljuk. Az ed-digi rendszer alapján és ismeretében született és működik a hazai közösségi rádiók többsége.

–    A kiegészítő, digitális szolgáltatást illetően: bár magunk is szorgalmazzuk, hogy minél többen hozzák létre a rádiók hatékonyságát növelő, internetes felületeiket, nem tartjuk szerencsésnek ennek semmilyen módon való törvényi szabályozását.

Kérjük javaslataink elfogadását, egyúttal felajánljuk, szervezetünk szívesen részt vesz a tör-vény további véleményezésében, kidolgozásában.

Budapest, 2008. november 15.

Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
ügyvivői testülete