Az ásványok kiválasztásánál sokan odafigyelnek a színre. Az ametiszt kellemes lila, ami a józanságot jelképezi, pont ezért a régi időkben az iszákosság ellen hordták. Maga az ásvány szilícium-dioxid, a színét a vasnak köszönheti. Kemény kőnek számít és többféle árnyalatban fellelhető. Vannak világos rózsaszínek, de az igazán sötétlilát is megtalálhatjuk.
A legtöbbször azonban ezek a színek keverednek egymással és vigyázni kell rájuk, mert ha huzamosabb ideig kint tartjuk a napon, akkor kifakulhat. Ritkábbnak számítanak a sötét darabok, ezért a vásárlásnál ez befolyásolja a végleges árat. Amikor felmelegítik, akkor a kristály elveszítheti a színét, ezt pedig sok árus ki szokta használni, majd a sárgás már-már átlátszó kristályokat más néven adja el.
Talán az ametiszt az egyik legkedveltebb kő. Míg régen amulettként hordták, addig ma már a színe miatt is vásárolják. A neve női névként is létezik, ami szintén a népszerűségére utal. Legtöbbször karkötőt és nyakláncot készítenek belőle, de sokan hordják medálként is.
